Viki bácsi a kávé történetének újabb fejezetével örvendeztet meg bennünket, s itt is elmondom, hogy a három hónapos csúszás kizárólag az én felelősségem; az anyagot már régesrég megkaptam, de… szóval az én balhém, na!

Egy észak-afrikai, Káldi nevű kecskepásztor észrevette, hogy ha a kecskéi a környéken található bokrok vörös bogyóit legelészik, szokatlanul élénkek lesznek, vadul ugrálnak, szinte táncolnak. Káldi maga is megkóstolta a bogyókat, s egyáltalán nem ízlettek neki. Mivel azonban a hatásukat mégis furcsállotta, elvitte őket egy muzulmán tudóshoz, aki – mikor "ördögi" hatásukról hallott - rögtön a tűzbe dobta őket. Mivel igen finom illat kezdett terjengeni, Káldi sietve kikaparta a megpörkölődött kávémagokat a tűzből, porrá törte őket, majd  forró vízzel leforrázta a port…

Így született meg – a hagyomány szerint – az első csésze kávé.

Káldi állítólag a kilencedik században élt, de csak 1671-ben írták le először a történetet; valószínűleg apokrif.

Történészek az ugyancsak Etiópiában élt oromo népnek tulajdonítják a kávé felfedezését, de csak a tizenötödik században írnak először a kávéról.

Etiópiából a kávé átkerült az arab világba. Az első hiteles feljegyzések (mint fentebb említettük) a Mokha (Jemen) melletti Sufi kolostorból származnak; itt már a maihoz hasonló kávét ittak.

A tizenhatodik században a kávé elkerült Törökországba, Perzsiába, elterjedt Észak-Afrikában, majd átkerült Olaszországba, és onnan tovább terjedt Európába.

1583-ban írja Leonard Rauwolf német fizikus, miután hazaérkezett egy középkeleti útról: "Egy tintafekete ital számos betegség ellen használ, főleg a gyomor betegségei ellen. A kedvelői reggel fogyasztják egy porcelánkannából, amely körbejár és mindenki tölt magának egy csészével. Az ital vízből és egy bunnu nevű bokor gyümölcséből készül."

A tizenhetedik században már a velencei kalmárok hozzák Europába a kávét, főleg azután, hogy 1600-ban VIII. Kelemen pápa kinyilatkozza: "A kávé keresztény ital!"

Olaszországban 1645-ben megnyílik az első európai kávéház.

Elérkezett az ideje, hogy megnézzük: mi is az a fentebb bunnunak nevezet cserje.
A kávé egy örökzöld bokron, a Caffea-n terem. A legelterjedtebb faja az arab kávé (a Caffea Arabica), és mindjárt utána következik a Robusta, amely a Caffea Canephora bokron terem.

Az arabok tiltották az érett és pörköletlen kávémag kivitelét, de a holland Pieter van Broecke-nek sikerül kicsempészni Mokhából egy adaggal. Így jut el a kávé Ceylon és Jáva szigetére. 1711-ben már onnan importálják a kávét Európába.
A konkurencia sem alszik: a Brit Kelet-Indiai Társaság kezdi terjeszteni Angliában a kávét, és 1654-ben megnyílik Oxfordban a Királyné ösvénye nevezetű kávéház, amely – angol szokás szerint – mindmáig működik!

Franciaország a bécsi csatában (1683) zsákmányol a törököktől egy jelentős mennyiségű kávét, és aztán ott is elterjed.

Az amerikai függetlenségi háború után a kávé egyre ismertebbé válik az Újvilágban, lassan a teánál is népszerűbb, míg – paradoxon módon – Angliában viszont a tea lett egyre elterjedtebb.

A kávé már 1727-ben kikerült Brazíliába, de csak a függetlenség elnyerése után (1822-ben) kezdték el komoly mennyiségben termelni. Jelenleg Brazília évi 2,25 millió tonnát termel a világ 7,75 millió tonnás össztermékéből, vagyis a harminc százalékát. Brazílián kívül még vagy hetven országban termesztik; a mezőgazdasági exporttermékek sorában a kávé az ötödik helyen áll.

A kávébokrokat magról vagy palántázva ültetik, az esős évszak kezdetén. A legfinomabb kávéhoz a bogyókat kézzel szedik, s csak az egészen éretteket. Mindez gépi szedéssel nem érhető el, így a géppel szüretelt kávé minősége értelemszerűen gyengébb lesz.

Szüret után megkezdődik a bogyók feldolgozása. Ezt kétféleképpen csinálják: az egyszerűbb (száraz) eljárás eredményeképp erős, keserű kávét kapunk. A nedves fermentáció által finomabb, lágyabb ízű kávé az eredmény. A bogyókból kifejtik a magokat és a rajtuk levő kocsonyás réteget erjesztik, majd friss vízzel lemossák és végül megszárítják a babkávét. A minőségi kávét szárítás közben kézzel keverik.

Általában a zöld kávét szállítják, mert a legjobb ital a frissen pörkölt kávéból készül.

A pörkölést meg lehet iparilag, de házilag is ejteni. A kávé 200 C fokon kezd el pörkölődni, és a folyamat során aromatikus illó olajok képződnek, mint például a kaffeol, amely a kávéaroma fő alkotóeleme.

A kávét – aszerint,  hogy mennyire van megpörkölve – a következőképpen osztályozzuk: világos, közepesen világos, közepes, közepesen sötét, sötét és nagyon sötét.

Egy-két kávéházat az elsők közül már megemlítettünk, de a kávéházakról mint műfajról külön posztban fogunk beszámolni.