Sültpaprika-saláta
2007.09.02. 20:52 Csuri / Bariildi
Na jó, alapvetően, de nem mindig.... például most ez éppen nem fér bele az ígért kategóriába. De nagyon finom, és komolyan megéri azt a kis munkát! Ami egyébként a magyar háziasszony szokásos rántott hús, szalmakrumpli (=hasábburgonya) stb. vasárnapi ebédjéhez képest percek kérdése.
Pesten a 3 töröknél néha van ilyen, darabonként párszáz forintért árulják. Ejsze ez is valami balkáni cucc...?
Ami biztosan kell hozzá, az zöldpaprika. Ilyesmi (magyar) fajta:
Hibátlan, kemény, lehetőleg jó húsos (súlyos) paprikákat válasszunk, amelyeknek a formája is klasszikus, vagyis nincsenek nagyon megcsavarodva, stb.
A picit pirosas beütésű "zöld"paprika is nagyon jó.
Nem igazán jó a nagyon vékony húsú (könnyű), a kaliforniai (egyik színű sem), a kápia paprika (az a piros, húsos, nagyon finom, de nem ehhez) vagy a pritamin.
Ahhoz hogy sültpaprika legyen, meg kell sütni.
Én egy (vagy inkább több) ilyen célszerszámot ajánlok hozzá, melynek neve szerintem platni, de akkor is megsül rajta, ha nem így hívjátok :)
Piacokon még árulnak ilyet, vasból van, kicsit néha rozsdásodik, mindazonáltal a padlizsánt (salátához, ami majd jön még) és a paprikát nagyon jól lehet sütni rajta.
Az akció végén így fog kinézni szegény, de ne hagyjátok hogy ez elriasszon!
Akinek nincsen platnija, sőt, esetleg gáztűzhelye sincsen, az megsütheti a paprikát a lerben (leer = németül üresség, üres, és egyben így nevezik a Bánságban a tűzhely sütőjét).
A sütőben való sütéshez kell egy tepsi, lehetőleg ne valami rendes teflonosat használjatok, hanem olyat ami a vashoz a legközelebb áll, de lehet az a zománcozott egyszerű lapos tepsi is, amit általában adnak a tűzhelyekhez.
Na, most már nekikezdhetünk a sütésnek:
A paprikákat megmossuk és nemes egyszerűséggel rátesszük a platnira ami alatt legnagyobb lángra állítuk a gázt.
Villanytűzhelynél (régi fajta) lehet direktben a melegedő fémlapokra rakni a paprikát - később majd kicsit sikálni kell, de lejön.
Újfajta, ilyen üveglapos tűzhelycsodákkal nem lehet ezt a régimódi ételt elkészíteni, sajnálom...
Szóval sütögetjük, serceg, néha ugrálnak a paprikák kicsit, egyre finomabb illat lesz, mi meg forgatjuk őket, hogy mindenhol megfeketedjenek, mint a baloldaliak.
A szárát igyekezni kell nem elégetni, mert csak attól fogva tudjuk rendesen forgatni, a húsos részéhez lehetőleg nem nagyon kell hozzányúlni mert szétrepedhet a bőre / héj, amint itt a bal alsónál is látszik. Nem katasztrófa, csak ilyenkor elkezd folyni kicsit a leve és odaég.
De sebaj, a lényeg hogy FEKETE legyen minden irányból.
Mire a külső héj megfeketedik, addigra a húsa viszont elkezd megpuhulni (a képen a két baloldalinál már puhul, a jobb oldalinál még nem eléggé).
Ez szemmel is jól látható, és ha kicsit hozzáérünk az ujjbegyünkkel, érezzük hogy már nem kemény, hanem plötyisedik.
Ha sütőben sütjük, pláne ha nem gázsütő, akkor valószínűleg kevésbé fog megfeketedni, de a húsa már elkezd megpuhulni. Így is teljesen jó lesz, csak nem lesz meg az a "nyílt tüzön sütött" plusz íze.
És itt jön a mesterfogás, a tipp, amiért ezt az egészet érdemes megírni / elolvasni (annak aki nem tudja):
a jól megsült paprikákat beledobáljuk, azon forrón ahogy lekaptuk a tűzről, egy fazékba vagy edénybe és LEFEDJÜK.
Pár percig maradjon lefedve, mert ezalatt a saját maga által kiadott melegben dunsztolódik, és a húsa összeesik, a héja viszont nem.
Így fog kinézni a fedő alatti dunsztolás után:
A külső, vékony héja egészen másfajta anyag, mint a húsa, ezért szépen leválik róla.
Ha sütőben sütöttük, akkor is elválik a héja a dunsztolás után, csak nem lesz ennyire megfeketedve a héja - más különbség nincs.
A héj lehúzásának módszere:
a vizeskagyló fölött megfogjuk a paprika szárát, és közben lassan csorgatjuk a hidegvizet (ne feledjük el, hogy a paprika még mindig eléggé forró).
Azzal a kezünkkel amivel hámozzuk, időnként a vízsugár alá nyúlunk, de a paprikát is időnként belelógathatjuk.
Ilyen módon gyönyörűen meg tudjuk hámozni. Ha jól megsült, akkor a héját csak "lesimogatjuk" róla. Ahol nem sült át rendesen, ott nehezebben, vagy egyáltalán nem jön le - sebaj.
És a kagyló egy idő után így fog kinézni....
De minket ez nem keserít el, hiszen íme a gyönyörű sültpaprikánk, illatosan, csábosan...
Sajnos nem lehet azonnast megenni...
Egyrészt mert még meleg, másrészt mert még ízesítésre szorul.
Tipikusan olyan kaja, amit másnapra csinálunk.
Ami levet enged a fenti látványt nyújtó megpuhult paprikacsapat, azt le ne öntsük!! Isteni ízet ad majd a salátalének, amivel leöntjük az egészet, addig hogy csak a szárak lógjanak ki felfele.
A salátalé elemei: víz, ecet, só, cukor. Az olaj opcionális (én nem szoktam tenni bele, mert a levét, miután kiettük belőle a lényeget, megisszuk...)
Gyakorlott háziasszonyok figyelmét is felhívom rá, hogy TÖBB ecet és só kell bele, mint gondolnák...
Csináljunk egy ilyen öntetet rá, amikor már csak langyos akkor rá lehet zúdítani, majd hűtöszekrényben, lefedve hagyni összeérni. Pár óra után lehet próbálni hogy eléggé ízes-e, és esetleg pótolni az ecetet, sót, cukrot.
Ahhoz hogy összeérjenek az ízek, tényleg kell a 24 óra.
Javaslataim:
Ha már nekiállunk, ne pár darabbal vacakoljunk, mert az igazán macerás rész a tűzhely pucolása - márpedig az hat darab után is ugyanolyan koszos. Akár hetekig eláll az ecetes lében a hűtőben, úgyhogy én mindig jó sokat sütök (kettőnknek legalább 15-20 darabot).
Nyugodtan egyétek meg a csutkáját is akár magostól: jót tesz az emésztésnek, tele van vitaminnal, jó ízű az is ... de persze nem muszáj.
Mindenféle sültekhez kiváló, istenien passzol például a grillezett húsokhoz. Ha grillpartit szervezünk, előző nap meg lehet sütni, és amikor készen vannak a húsok nem kell a friss salátával bajlódni: ott a hideg , savanykás paprika. Én személyenként minimum 4 darabbal számolnék...
Ragozás
Ezúttal ez rövid lesz, mert véleményem szerint nem nagyon kell ragozni.
Nagyon bátrak elkészíthetik bogyiszlóiból (az állaga kiválóan alkalmas rá).
Az ízesítésénél lehet borsot, fokhagymát használni - de nem javaslom.
Nagyon örülnék, ha valakinek sikerülne fenti leírás alapján elkészíteni!
Ha sikerült és még sikered is lett vele, kérlek oszd meg velünk is!
16 komment
Címkék: saláta paprika sültpaprika
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Albert Laci 2007.09.04. 09:35:06
Csuri / Bariildi 2007.09.04. 21:10:23
Nekem nincs nagy gyakorlatom, de ennek ellenére tökéletesen szok sikerülni: ropogós, hersegős, jószagú, leve üdítőként iható.
Megírjuk ezt is - ezen ne múljon!
Csuri / Bariildi 2007.09.04. 21:11:02
Nekem nincs nagy gyakorlatom, de ennek ellenére tökéletesen szok sikerülni: ropogós, hersegős, jószagú, leve üdítőként iható.
Megírjuk ezt is - ezen ne múljon!
Dani Csaba 2007.09.04. 21:30:11
Csuri / Bariildi 2007.09.05. 10:37:31
Apropó: kérem a muzsdély receptedet (emilcímemre küldjed), hadd tegyem közkinccsé a saját kiegészítéseimmel...
És ebben az esetben a közkincs nem csak szóvirág: ez tényleg egy kincset érő recept!! :))
Cseh András 2007.09.09. 13:05:00
Gratulálok az oldaladhoz, még olvasgatni is remek szórakozás.
Szívesen megpróbálnám ezt a salátát elkészíteni, annyiban segíthetnél, hogy megmondhatnád, hogyha 15 paprikát sütök meg, akkor körülbelül mennyi ecetet tegyek a salátalébe, és 10 v. 20%-os ecetet használjak? Csak azért kérdezem, mert az első ecetes-hal kísérletem is az ecet mannyiségén bkott el... :)
Köszönöm, üdv.:
András
Csuri / Bariildi 2007.09.09. 13:35:14
Örülök hogy tetszik, remélem az elkészített ételek is ízleni fognak :)
Kérdésed: ecet a sültpaprikához.
Először is ne sima 10 v. 20%-os közönséges ecetet használj, ha javasolhatom, hanem vegyél azokból a félliteresekből ('séf' azt hiszem), fehérbor- vagy almaecetet.
Ezek 10%-nál nem erősebbek emlékeim szerint.
A 15 paprikádat mondjuk 5 deci víz 1 deci ilyen gyenge ecet, só, 1 csapott evőkanál cukor lötyikével öntheted nyakon.
Összesen nem tudom mennyi lé kellhet neked, de ha egy kis poharat hazsnálsz, akkor az arányokat könynen be tudod tartani (5 víz, egy ecet).
Sajnos a mennyiségekben nem vagyok jó, mert mindig próbálgatok, és neked is ezt javaslom: miután megvagy a sütéssel öntsd le a fenti keverékkel (sót végképp nem merek mennyiségre javasolni, mert fajtától is függ, hogy mennyire lesz sós...) és hagyd állni másnapig a hűtőben. Addigra a paprika már beszívta az ízeket, és a levét kóstolgatva már érzed, hogy kell-e még bármelyik összetevőből.
Vigyázat! Ha ráöntés ELŐTT kóstolod a levet akkor az vadnak fog tűnni, de ne izgulj: a lényeg pont az hogy a paprika beszívja, 'felveszi' a nagyját.
Nem tudom ez segít-e, de bátorság! Nem igazán lehet elrontani - ne rakd tiszta ecetbe, és készítsd el egy nappal evés előtt.
Majd mesélj:)
Before 2007.09.09. 14:05:42
Az eltérés egyszerű, de jelentős. Odáig minden stimmel, hogy a paprikát megsütjük (megpirítjuk) a platnin (ennek hiányában serpenyő is jó), akár egészen feketére is, majd a lehető leggyorsabban lehúzzuk a héját. Víz alá tartani szentségtörés, de azért megoldható égési sérülések nélkül is, főleg mivel a héj javarészt magától leválik.
A sült, meghámozott paprikát ezután hosszában kettévágom, a csumát és a magokat kiszedem és kidobom, a szeletek mindkét felét finoman megsózom, majd egy kis üvegtálba teszem őket. Ha az összes paprika elfogyott (mélységesen egyetértek, hogy kizárólag jelentős mennyiséget érdemes csinálni) a közben kifolyt paprikalevet a paprikaszeletekre öntöm, kárba ne vesszen, majd az egészet felöntöm étolajjal, úgy, hogy teljesen és bőven ellepje a paprikákat. Bármilyen jobb minőségű, lehetőleg ízetlen olaj jó, én az omega3-as olajkeveréket szoktam használni, az olíva szerintem túl markáns. A paprikákat kicsit megmozgatjuk, hogy az olaj körbefoyja a szeleteket és kész sis vagyunk.
A cuccot lefedjük valamivel, és egy napra betesszük a hűtőbe, ahol szépen összeérik, de akár több napot is kibír (nem fog, ha megkóstoltad). A paprikát úgy a legjobb fogyasztani, mint a szalonnát, friss, jó minőségű fehérkenyérrel, deszkán vagdaljuk a katonákat. Eszméletlenül finom, a paprikaolaj összekeveredik az étolajjal, mesés, összehasonlíthatatlan ízzel ajándékozva meg a macerás elkészítésért.
Ezt az olajban érlelt verziót is fel lehet használni más ételekhez, például padlizsánkrémhez, de nálunk ez csak nagyon ritkán sikerül, annyira finom magában, hogy nincs esélye.
Csuri / Bariildi 2007.09.09. 15:07:22
Van valaki aki tudja, hogy milyen nyelven lehet ez a mesuja...? Szerintem valami balkáni eredetű ez is.
A vízzel való leöblítés tekintetében egyetértek: tényleg elmehet az ízéből is valamicske, ugyanakkor az újjbegyeim megóvása érdekében mégiscsak a folyóvizet használom. Igaz, elég a kezedet a vízsugár alá tartani, a paprikát megkímélhetjük.
ágika 2007.09.15. 16:41:27
A sült paprikát sütőben tepsiben sütöm, ilyenkor forgatni nem kell, csak a dunsztolás utáni hámozással kell vacakolni. A padlizsánkrémet (született:vinete) is így csinálom.
tujunga 2008.01.28. 23:36:29
Mindjárt elélvezek, ahogy olvaslak benneteket:) Én is nagy sültpaprika, padlizsán, fokhagyma, olíva rajongó (függő?:) vagyok na tessék, már megint:)
de most épp fogyózom, tehát, csak csínjával ezekből a finomságokból:)
ágika 2008.01.29. 19:47:48
Bárányi Sanya 2008.02.02. 19:54:05
A sok mese lényege: NAGYON JÓL TŰRI A FAGYASZTÁST, MÉLYHŰTŐBEN EGY ÉVRE ELŐRE ELKÉSZÍTHETŐ. Olcsón, egyszeri mocskolódással és idő-ráfordításssl és mindig készen várja a legváratlanabb vendéget is.
Wizz Air 2008.12.01. 22:08:30
Ugyanis ott nem salátalével csinálják , hanem olajos mártással !!!
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.12.03. 12:49:53
ha jól látom, ennek a posztnak nincs köze Izraelhez... A sültpaprika (nekünk) balkáni csemege: török, bolgár, román és szerb vidékeken van nagy keletje; persze teljesen logikus, hogy Izraelben is fogyasztják.
Utolsó kommentek