Karácsony után vagyunk és egy combosabb laborvizsgálaton sokunk vérképében még felfedezhetőek lennének a decemberi bejglimérgezésre utaló jelek. Viki bácsi mai posztjában (ami itt volt már vagy két hete, csak mi voltunk lusták betördelni…) a mákról emlékezik meg.



Karácsony és újév alkalmából jutottak eszembe azok a "régi szép idők", amelyeket a fiatalabb korosztály már nem ismerhetett. Amikor a világ minden kincséért sem mulasztottuk volna el a Rádiókabaré adását, amikor még a kommunista cenzúra dacára is remekül mulattunk az adásokon. Igaz, a tréfákat olyanok írták és konferálták, mint Tabi László, Kellér Dezső; Darvas Szilárd magyarázta a slágereket, a jeleneteket pedig olyanok adták elő, mint Kazal László,

Psota Irén (Lujza), Major Tamás (Jenő), akiknek a refrénje szállóige lett: "Jenő, azt írja az újság…". És még sok kiváló komikus, mint például Benedek Tibor; az ő híres monológját, a "mákos bejgli"-t kapcsoltam össze a mákkal.

A monológ arról szól, hogy tulajdonképpen mindenki a dióst szereti, de valami kideríthetetlen, rejtélyes okból a háziasszonyok ugyanannyi mákost sütnek, mint dióst, így aztán a mákos nem akar elfogyni, végtelen időkig újra tálalják. Ahogyan azt Benedek mondotta: jóval elmúlt újév, " és behozának a ház ura elé újfent mákos bejglit!".

De nagyon elkalandoztunk, térjünk a tárgyra, akarom mondani a mákra.

A mákvirág (nem az átvitt értelembeli!) a Papaver-ek családjához tartozik. Százhúsz fajtája ismert, mint például a közismert pipacs, amely a görög-római mitológiában az élénkpiros színével a feltámadást szimbolizálta. Aztán az amerikai filmesek összekeverték a Papaver somniferum-mal az Óz, a nagy varázsló című híres filmben, ahol a pipacsok hatására a hősök egy pipacsmezőn alszanak el.

Mi ennek a Papaver somniferum-nak a gasztronómiai vetületeit tárgyaljuk ki a Kajablogban; a droggal esetleg majd Tiboru foglalkozik.

Mákot már a sumérok is termesztettek; a híres egyiptomi Ebers papirusz Krisztus előtt 1550 körül is megemlíti, hogy a mákot mint nyugtatót alkalmazták.

Kréta szigetén, a Minoszi kultúra idején (Krisztus előtt 2700-1450) is termesztettek mákot és tudták altatónak is használni (valószínűleg nem az érett magokat).

Később egész Európában elterjedt a termesztése. Mi az érett mák magjaival foglalkozunk. A fogalommá vált "mákszemnyi " kifejezés nem alaptalan: egy gramm mákban körülbelül 3.300 mákszem van. Ez azt jelenti, hogy egy kilóban nagyjából 3 millió szem; jó alkalom, hogy a millió nagyságáról fogalmat alkossunk.
Ezeket a magokat az érett, száraz gumókból veszik ki. Ha a zöld gumót megvágjuk, akkor egy fehér latex folyik ki belőle, amely a levegőn hamar megszilárdul; ez a nyers ópium, egyúttal a többi ópiumszármazék (gyógy- és kábítószer) alapanyaga.

A megvágott gumók magjai nem használhatók fel gasztro-célokra.

Az érett magokat a sütemények töltelékéhez, beszórásához, díszítéséhez használják. A tölteléknek szánt magokat általában megdarálják; gyermekoromban minden fűszerkereskedésben volt egy nagy mákdaráló, sőt: otthon is volt egy kisebbfajta ebből a konyhai szerkezetből.

A magok színük szerint osztályozhatók: szürke, kék és fehér színűek lehetnek. A legfinomabb a kék mák.
A világ máktermesztőinek rangsorában a negyedik helyen Magyarországot találjuk: a világtermés majdnem öt és fél százalékát, azaz 3.300 tonnát termel évente. A hatodik helyen Izrael, az évi 2.200 tonnájával. A dobogó legfelső fokán Csehország áll, évi 33.000 tonnával. Persze itt a mák, és nem az ópiumtermelésről van szó; ez utóbbiban Afganisztán vezet.

A megszámlálhatatlan mákos süteményből megemlíthetjük az Amerikában népszerű Bagel-t, amit a jenkik az ottani zsidóktól vettek át. Közép-Európában a sütiket kalácsnak, cozonac-nak, kalache-nak, kolaz-nak, Mohnkuhen-nak, Mohnstrudel-nak, makowiec-nek, mákos bejglinek, mákosgubának, mákospatkónak hívják.

Érdekes a német Mohn (mák) szó eredete. A görögök Diana istennőnek áldoztak mákot, mákvirágokat. Diana a hold istennője (is) volt, innen a Mond (hold) szó metamorfózisa Mohn-ra.

Itt nálunk Izraelben a Purim Ünnepén sütik a Hamantaschen, avagy Hámán füle nevű süteményt, az Eszter könyvében szereplő gonosz miniszterre emlékezve. Ez a süti ugyancsak mákkal van töltve.

A hindu konyhában fűszerként használják a mákot, a mashala nevű fűszerkeverékben.

Orvosi célokra a vezikointesztinális fisztula [ez olyan sipoly, amely a húgyhólyag és a bél között alakul ki; köszönöm Ildikó néninek a magyarázatot. Té.] kimutatására használják, és azt sem árt tudni, hogy ha ritkán is, de okozhat allergikus tüneteket, továbbá azzal is kell számolni, hogy voltak esetek, amikor egy nagyobb mennyiségű mákos sütemény elfogyasztása után a drogteszt pozitív lett.