Adományvonal

Megjelent a Konteókönyv!

Apró_konteó_230.jpg

Sanya-Csuri főz

Ez egy olyan főzőcskéző blog, amelyben a receptek sosem úgy kezdődnek, hogy "hozzávalók", és azt se mondjuk meg hány fokos legyen a sütő! Ellenben ötleteket adunk, variációs lehetőségeket sorolunk fel, a kaják többsége pedig nagyon gyorsan és kevés melóval készíthető el. Hetente egy főzési ötlet azoknak, akik eléggé lezserek és nem a konyhában akarják leélni az életüket. De szeretnek jókat enni!!

Hányan vagytok most?

website stats

Itt vannak az éhesek...

Utolsó kommentek

  • ll: 1456? Nándorfehérvári győzelem. Ezek után kérdésem ha magyar gyerek vágja a törököt, akkor annak a... (2014.11.22. 14:36) A só
  • ll: www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.zoldstudio.viragcenter.hu/fuszer/szeklice4.jpg&imgrefur... (2014.11.22. 14:10) A sáfrány
  • szilvi1960: Hát igen, úgy az igazi egy nap ha kávéval indul :) Én már megittam a reggeli tchibo adagom, és dél... (2012.03.02. 12:33) A tiltott ital, a kávé
  • albaildiko: egy kis segítséget szeretnék nyújtani, hogy ne legyen annyira koszos a gáztűzhely, a gázrozsa köré... (2011.10.22. 09:39) Sültpaprika-saláta
  • Mangi: Fantasztikus ez a recept(is)! Gyermekkorom hamisítatlan ízei. Sajnos az anyámtól nem tanultam meg ... (2011.06.10. 12:56) Salátaleves
  • Utolsó 20

Csurtusék utaznak

Nincs megjeleníthető elem

GA

Dekoratív salátatálak

2007.10.27. 07:32 Csuri / Bariildi

Vannak persze kaják, amelyeknél nem számít a külcsín, és nem is számíthat, mert ha jó, akkor egyszerűen nem bír jól kinézni (egy vinetés hús, lucskos káposzta vagy akár egy lecsó ebbe a kategóriába sorolható szerintem), de ezeket leszámítva én igenis fontosnak tartom, hogy amit eszek, az szép (is) legyen.

Különösen igaz ez a saláták többségére.
A francúzoknál láttam először ún. 'salade composée'-t, amit minden kávéházban kínálnak ebédidőben, és semmi más, mint különböző zöldek szépen elrendezve egy tányéron.
Majd ilyet is mutatok, de most a témánk a salátatál.



Ezt vendégvárásokra találtam ki, hogy dekoratív legyen - de kiderült, hogy nem csak szép, nagyon jó is. És hatalmas sikere volt/van minden alkalommal, szinte mindegy is már, hogy mit teszek mellé.

Lássuk inkább a duma helyett:




























Ez egy tisztán zöldségből álló cucc, és tényleg semmi különleges nincs benne.
Kell hozzá egy olyan tál, aminek van kis mélysége (kb. mint egy mélytányérnak).

Zöldsalátákat felvagdosunk (rendes itthoni zöldsalátát, jégsalátát, kínai kelt...) ujjnyi vastag csíkokra, és ezzel megágyazunk a tál mélyedésében. Nem teszünk még rá semmit!

Ezután jöhet még csíkokra vágott paprika, uborka, cukkini, de mindezekből kb. csak a fele mint amennyi a sali volt.
Tudom, hogy a fiúk a hagymát hiányolják, de ha egy saliba hagyma is kerül, minden más ízt elnyom, ezért én ilyen tálakhoz nem szoktam. Ezek light verziók.

Az egész tetejére jön a kockára vágott paradicsom, esetleg ide jöhetne még némi kápia vagy pritamin paparika (utóbbiból piros vagy sárga), a tetejére pedig a napraforgómag (és/vagy tökmag, lenmag, szezámmag...).



























A körbe-körbe sordísz: fekete maslina (=olajbogyó) és legújabb felfedezésem: savanyított, fűszeres olajban áztatott fokhagyma gerezdek.
Ez utóbbi a Plusban kapható kis üvegekben, és előételnek is kiváló: fokhagymás de nem maradandó a szaga.

Amikor az egész készen van, akkor kezdem el megöntözni olivaolajjal, borecettel vagy balzsamecettel (almaecettel, stb. csak ne legyen erős! vagy ecet helyett citromlé), kaphat egy kis frissen darált vegyes borsot, és persze kell rá só is.

A paradicsom a tetején a sótól levet enged, és az egész szépen leszivárog a salátaágyhoz, úgyhogy az sem marad ízesítés nélkül.
Különben is, amikor elkezdjük szedni (nagy szedőkanalat javasolok hozzá), akkor szépen összekeveredik minden.

Hogy miért nem keverem össze már eredetileg:

Nem csak azért, mert így dekorációnak is megteszi az asztalon, hanem mert ha nem katyvaszolom össze, akkor akár fél napig is teljesen friss és ropogós marad minden összetevő, mintha 10 perce vágtam volna össze.
Márpedig szerintem a nyers sali legyen nagyon friss.




























Itt látszik, hogy van magassága is a dombocskának, vagyis ez egy elég jó adag volt (6-an ettünk belőle, de nem ez volt a fő étel persze).

Másik hasonló összetevői:




























A baloldali cikória (szerintem inkább endívia a neve, de itthon cikóriaként találjátok a nagyáruházakban), a jobb oldali pedig római saláta.
Hát hogy hagyhattam volna ott, pont most, Rómától átitatódva...?

Zárójel az endíviához: kicsit kesernyés, de nagyon finom ropogós, aromás salátafajta. Ezt is Párizsban próbáltam először, ott ez a legolcsóbb saliféle (a kéttucatnyi fajtából...).
Itthon régebb csak külföldi volt, aranyárban, aztán megjelent a magyar, harmad annyiért és örvendeztem hogy lám, végre megszokták a népek és érdemes itthon is termeszteni.
Korai öröm volt: kb. 2 éve nem láttam magyart, úgyhogy megint marad a csomagolt német, holland, stb., eléggé húzós áron.

Éljen a kiváló magyar zöldség-gyümölcs termesztés, ebben a tősgyökeres agrárországban! (Lásd még siránkozásaim a paradicsom kapcsán.)

Szóval összevagdosom megint csíkokra a kétféle összetevőt, amelyek helyett itt is lehetne kínai kel, normál zöldsaláta, jégsaláta, stb., és kialakítom az alapot:




























A színek is fontosak, a paradicsom csak ezért van ott: dísznek. Merthogy most ősszel (és egész télen) az íze aztán tényleg elhanyagolható...

Erre az ágyásra ezután sokmindent rárakhatunk, akár pl. majonézes salátát is. Majd egyszer erről is.

Most mást választottam, ami télen teljesen időszerű és még olcsó is: fekete retek került rá. A retket lereszelem (azaz Té lereszeli. Té.), megsózom, olajozom, citromlé vagy ecet és egy kis méz. Igen, méz, méghozzá célszerűen mikróban pár másodperc alatt megolvasztva, mert attól teljesen folyékony lesz. Az egészet összekavarom és rápakolom a megvetett ágyra.
Amit (sztem) tilos: besózni a retket és kicsavarni a levét...




























A retekhalomra - kivételesen - fekete borsot szórtam, mert ehhez nagyon jól passzol.
A vacsi többi része finom magos/sajtos/egyebes kenyerek, és egy kis füstölt lazac...

Na jó, nem minden este kerül ez az asztalra, de szinte minden hideg ételhez, szendvicshez lehet ilyen salátatál-valamicsodát készíteni, és máris fel van dobva a vacsora.

Jó étvágyat!

3 komment

Címkék: saláta zöldség előétel cikória fekete retek endívia

A bejegyzés trackback címe:

https://kaja.blog.hu/api/trackback/id/tr54205218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ErrorFlynn 2007.10.30. 14:35:12

hűha, ezek teccenek. retket reszelni még nem jutott eszembe, pedig tök jó ötlet.

Dani Csaba 2007.11.07. 19:42:35

Csur!
Ugye ezt nem csak a fénykép kedvéért csináltad? Olyan kompozíciók ezek, mint az elnyomott népek szabadságvágyát megéneklő szimfóniák. Gratulálok a türelemhez és a kreativitáshoz! És még máshol azon morfondírozunk, hogy bizonyos ételekben sok a növény? (Valahol itt van az összeráncolt szemöldok helye.) Vagy ez csak a főtt növényekre vonatkozik? Nyers állapotban gondolom nincs hiány néhány utcával odébb...

Csuri / Bariildi 2007.11.08. 08:42:09

Csaba,

Nem, nem a fénykép kedvéért lett, hanem fordítva!
Az első tál azért készült mert vendégségbe mentünk és ígértem hogy salit viszek én, oszt mikor elkészült annyira tetszett...
A másodikat csak úgy magunknak gyártottam, mert szeretek ilyet csinálni, ott pedig gondoltam már a "gyártási folyamatot" is megörökítem :)
süti beállítások módosítása